Fecske világjáró

A 4 félév témái részletesen

Négy félév alatt bejárjuk az emberiség történetét az őskortól napjainkig és megnézzük, milyen szerepük volt a különböző vallásoknak a kultúrák alakulásában és a mindennapi gondolkodásban. Ezzel párhuzamosan nyomába eredünk a tudomány fejlődésének is: megvizsgáljuk, hogy a történelem során milyen hatással volt a vallásra, miképp változtatták meg a tudományos felfedezések a világképünket, és milyen izgalmas akadályokat kellett leküzdeniük a tudósoknak a történelem során.

Megnézem a témákat

Vissza a nyitólapra

Őskor és ókor, 5. századig

Ez a félév bemutatja, hogyan magyarázta a vallás a természet erőit az őskorban és hogyan segített a korai tudomány értelmezni a jelenségeket. Megismerkedünk az öt világvallásból néggyel: a hinduizmus, buddhizmus, judaizmus és kereszténység hagyományaival, amelyek között hasonlóságokat és eltéréseket keresünk. Megvizsgálunk jó pár, ma már vicces vagy épp hátborzongató hiedelmet és vallási rituálét, de olyan kezdeti tudományos eredményeket is, amelyek máig érvényesek.

Vallás és kultúra

Érdekességek az őskori animizmus, sámánizmus és mágia titokzatos világából, amiben sokkal több a logika, mint gondolnánk.
Mindeközben Keleten: hogyan alakult ki (és fér meg egymás mellett a mai napig) a hinduizmus, a világ legősibb, ma is aktívan gyakorolt vallása és a reformer buddhizmus, amely még a kasztrendszert is elutasítja?
Hogyan került át az istenek lakhelye a csillagokból (Egyiptom) az Olümposzra (ókori Görögország)?
A jóslás „tudománya”: a belsőségektől (Babilon) a mérgező gázokon át (Delphoi) a madarak röptéig (Római Birodalom). Megismerjük a főbb görög és római mitológiai szereplőket, majd azt is, hogy miben tért el ettől a gondolkodástól a zsidó és a keresztény tanítás.
A geocentrikus világkép jelentősége a vallásban.

Tudomány és világkép

Őskori mérföldkövek: hogyan változtatta meg többek között a tűz megszelidítése és a kerék feltalálása az emberiség történetét?
A színek világának felfedezése: miért pont a vörös színt használja az ember a legtöbb ideje, több százezer éve, és miért „csak” 30 ezer éve a zöldet, 5 ezer éve pedig a kéket?
Miért vált egyre fontosabbá a természet megfigyelése? A láthatatlan idő mérése: az első naptárak jelentősége a túlélésben.
Elképesztő építészet: az ókori világ 7 csodája a piramisoktól a világítótoronyig.
Az írás feltalálásától (Babilon és Egyiptom) a gondolkodás szabadságáig, avagy a filozófia születése az ókori Görögországban.
Az első nagy rendszerezők: mit gondoltak az ókori görögök a növények és az állatok felépítéséről, valamint az emberi testről? Az orvostudomány fejlődése tele van furcsaságokkal, gyakran szokatlan vagy épp mai szemmel gusztustalan gyakorlatokkal, ám a cél ugyanaz: érteni, hogyan működik az ember. Megvizsgáljuk, mire jutottak az ókorban.
Az asztronómia fejlődése: az égbolt első térképei és a Föld helye a világmindenségben. De hogyan változtatja majd meg mindezt az optika fejlődése?

Középkor, 6–15. század

Ebben a félévben leromboljuk a „sötét középkor” mítoszát, és megnézzük, hogyan született meg a tudományos élet Európában. De milyen szerepe volt mindebben az iszlámnak (az ötödik világvallásnak) és a távol-keleti kultúráknak? A titkok a részletekben rejlenek!

Vallás és kultúra

Többistenhit vagy egyistenhit: a kereszténység felemelkedése a Római Birodalomban.
Az iszlám kialakulása, elterjedése és kulturális nyitottsága.

Tudomány és világkép

Amikor a varázslat valóság lesz: az alkímia, mint hit és tudás misztikus keveredése. De hogyan alakult át a titkos laboratóriumok kísérletezése a modern kémia alapjává?
A középkori optika szenzációi.
A mezőgazdasági technikák forradalma és hatása.
Az arab számok elterjedése az egyik legnagyobb matematikai fordulópont volt. De miért váltották le a római számokat?
Építészet: hogyan tudtak monumentális épületeket emelni? És miért pont a középkori templomépítő, kőfaragó mesterekből nőttek ki a későbbi titkos társaságok, élükön a szabadkőművesekkel?
A tudás megállíthatatlan terjedése: az első könyvmásoló műhelyek megjelenése és hatása.

Újkor, 16–18. század

Ezekben az évszázadokban a földrajzi és a csillagászati felfedezések alapjaiban rengették meg az addigi világképet, vallást és gondolkodást, a tudósoknak pedig gyakran az életüket vagy a szabadságukat kellett kockáztatniuk az igazságért. Megnézzük, hogy a keresztény egyház hogyan, és főleg pedig hogy miért akadályozta vagy támogatta a tudósok munkáját. Vallás és tudomány: barát vagy ellenség? Létezhet arany középút?

Vallás és kultúra

A hajózás és a térképészet fejlődésének egyik következménye: a kereszténység terjesztése és civilizációk találkozása.
A reformáció megjelenésének okai, jellemzői, hatása.
Boszorkányüldözés és inkvizíció Európában: amikor a babona tömeghisztériába csap át. De miért láttak a saját szomszédaikban is szörnyeket?
A tudomány új eredményeinek vallási kihívásai: Miért volt ijesztő az egyház számára, hogy a Föld nem a világmindenség közepe? Istenkeresés a megváltozott kozmoszban: Az ész alapú hit, a deizmus megjelenése: Isten mint a világot beindító, de aztán magára hagyó „óraműves”. De mit jelent ez pontosan?
A vallási tolerancia megjelenése (felvilágosodás).

Tudomány és világkép

A kopernikuszi fordulat: és mégis mozog a Föld. A heliocentrikus modell. A matematika az univerzum nyelve.
A kísérleti fizika születése: amikor a világ működése új alapokra helyeződik. De miért szúrt Newton tűt a szemébe, miért gyűjtött össze Brand több ezer liter vizeletet és mi az az elektromos csók?
Összességében veszélyes vagy hasznos az emberiségre a technika? A felvilágosodás gondolkodói erre is keresték a választ, megnézzük milyen megoldások születtek.

Modernkor, 19. századtól napjainkig

Az emberiség világképe visszafordíthatatlanul megváltozott. Hogyan hatott ez a hitre? Hogyan vált a tudomány a mindennapok motorjává, miképp reagáltak a vallások a társadalmi, ipari és biológiai forradalmakra, és milyen kérdésekre keressük a választ még ma is?

Vallás és kultúra

Az orvostudomány fejlődésének hála: a betegségek mint isteni büntetések képzete visszaszorult.
Teremtés vagy ősrobbanás (Big Bang)? Hogyan fogadta a társadalom a majomtól való származás gondolatát?
Újfajta kapcsolódás: az emberiség mint globális falu.
Mit mondanak a különböző, nagy vallások a világegyetemről?

Tudomány és világkép

A gépek, a technika és a kommunikáció rohamos fejlődése.
Az orvostudomány új korszaka: mikroorganizmusok, a láthatatlan ellenségek és megmentők.
A védőoltások és a higiénia forradalma.
Biológia más szemmel: a természetes szelekció és a fajok eredete.
A fizika szuperereje: a láthatatlan részecskék.
A digitális világ megszületése, amelyben a nőknek nagyon szerep jutott, mint gondolnánk.
Az űrkutatás új korszaka, avagy amikor a sci-fi valósággá válik.