Tematika

A három félév témái részletesen

A félévek során a honfoglalástól kezdve eljutunk Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásáig. A harmadik félévben téma lesz többek között a második világháború, amely a gyerekek szempontjából is történelmünk egyik megrázó része. Ezért a hangsúlyt – a tények átbeszélése mellett – nem a háború borzalmainak részletes bemutatására, hanem a társadalmi és vallási toleranciára, valamint a morális kérdésekre helyezzük, amelyeket a korszak meghatározó magyar irodalmi és képzőművészeti alkotásain keresztül, közösen értelmezve dolgozunk fel.

Az egész klub során, de jelen esetben kiemelten fontosnak tartjuk részünkről a téma megfelelő érzékenységgel való kezelését, a gyerekek reakcióinak értő figyelését és az empatikus kommunikációt. Minden félévben vannak kitekintő órák, amikor csak egy adott témáról beszélgetünk, hogy a soron következő történelmi események és kulturális változások könnyebben érthetőek legyenek.

A tematika irodalmi részének tanácsadója Boka László irodalomtörténész, a művészeti tartalomé pedig Pócs Veronika művészettörténész.

Az alábbi témaköröket további érdekes részletekkel kiegészítve beszéljük át, zenével és képekkel segítve a feldolgozást.

Megnézem a témákat
Vissza a nyitólapra

Történelem

A honfoglalók útja és letelepedése a Kárpát-medencében; a Magyar Fejedelemség létrejötte; miért lázadt fel Koppány; I. Szent István és az államalapítás; II. András és a leggyűlöltebb királyné; a kiskirályok országa; IV. Béla és a tatárjárás; a Magyar Királyság fellendülése I. Károly Róbert idején; I. Nagy Lajos, a lovagkirály; Luxemburgi Zsigmond, korának egyik legjelentősebb uralkodója; Mátyás király és a reneszánsz.

Irodalom, művészetek, tudomány

Az ezeréves rovásírás; beszélgetés A csodaszarvas, A fehér ló legendája és a Lehel kürtje című mondákról; magyarok latinul; otthonok és templomok (kiemelten a mai Mátyás-templom története).

Társadalom

A magyar lovas- és íjásznemzet jellemzői; a társadalom és az építészet változásai; a városok, az ipar és a polgárság kialakulása; a boszorkányüldözés és a pestisjárvány kapcsolata; öltözködési szokások; a mindennapi élet használati eszközei; gasztronómia, avagy „Eb, aki a kanalát meg nem eszi”.

Kitekintő órák

A magyar ősvallás; a kereszténység kialakulása; a reneszánsz és humanizmus újító gondolatai.

Történelem

Miben más a reformáció; hogyan lett a világon először a magyaroknál vallásszabadság; a mohácsi csata okai és következményei; a török hódoltság és az ország három részre szakadása; kuruc-labanc harcok Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc idejében; a karlócai béke; a Habsburgok, különösen Mária Terézia és a magyarok kapcsolata; miért Széchenyi István „a legnagyobb magyar”; az 1848-49-es szabadságharc és forradalom története; benne Deák Ferenc és Kossuth Lajos szerepe; a kiegyezés.

Irodalom, művészetek, tudomány

A Gutenberg-galaxis hódító útja; a nyelvújítás vitája, avagy kell-e nekünk orrfuvolászati négyzetrongy és mi is az a csurrancsepp; ismerkedés Janus Pannonius, Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János és Jókai Mór verseivel.

Az ipari forradalom hatása és világhírű magyar tudósok, többek között Irinyi János, Jedlik Ányos, Semmelweis Ignác.

A fellendülő városi építészet jellegzetességei hétköznapi érdekességeken keresztül, avagy élet házszámok, közvilágítás és csatornázás nélkül.

Társadalom

A magyar és a török kultúra keveredése; a társadalmi egyenlőtlenségek felerősödése; miért mondjuk, hogy „sötét középkor”, és mi igaz ebből?

Kitekintő órák

Az iszlámról, a felvilágosodásról Európában és az 1789-es francia forradalomról.

Történelem

Az Osztrák-Magyar Monarchia mindennapjai; a nők egyenjogúságáért vívott küzdelem; a magyarok szerepe az első világháborúban; a trianoni béke következményei; Hitler és a nemzetiszocializmus; Horthy Miklós és a zsidó törvények; magyarok a második világháborúban; az orosz megszállás; az 1956-os forradalom és szabadságharc okai és főbb eseményei; élet az emigrációban és a Kádár-korszakban; az 1989-es rendszerváltás kirobbanása; az Európai Unió megalakulása és Magyarország csatlakozása.

Irodalom, művészetek, tudomány

A Nyugat folyóirat jelentősége; beszélgetések többek Erdős Renée, Ady Endre, Lesznai Anna, Babits Mihály, József Attila, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes és Kányádi Sándor költészetéről.

Szemelvények Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig, Karinthy Frigyes Tanár úr kérem, Molnár Ferenc Pál utcai fiúk, Fekete István Tüskevár, Szabó Magda Abigél, Janikovszky Éva Az úgy volt…, Kire ütött ez a gyerek?, Velem mindig történik valami, Örkény István Egyperces novellák, Kertész Imre Sorstalanság című műveiből.

Részletek meghallgatása és beszélgetés Liszt Ferenc, Kodály Zoltán és Bartók Béla zenéjéről.

Ismerkedés Munkácsy Mihály, Paál László, Szinyei Merse Pál, a nagybányai iskola, Mednyánszky László, Csontváry Kosztka Tivadar, Rippl-Rónai József, Vaszary János, Gulácsy Lajos és a Nyolcak csoport festészetével.

Ikonikus szobrok és épületek Budapesten.

A tudomány élvonalában: többek között Dienes Valéria, Csapody Vera, Hugonnai Vilma, Szent-Györgyi Albert és a magyar „marslakók” munkássága; világraszóló magyar találmányok.

Társadalom

Férfiak és nők, valamint a városi és a vidéki élet egyenlőtlenségei a századfordulón; társadalmi szolidaritás a világháborúk idején; az egyetemisták szerepe 1956-ban; a zene és az öltözködés jelentősebb változásai a 20. század magyar társadalmában.

Kitekintő órák

A zsidó vallásról.